“Miért jöjjek haza?”
A “Miért jöjjek haza?” katalógusta fiatalok külföldre való elvándorlása tette szükségessé. Fő célunk, felhívni a fiatalok figyelmét a szülőföld biztosította lehetőségekre, például: támogatási, pályázási, továbbképzési lehetősgek.
A katalógus online változata a következő linkre kattintva tekinthető meg: https://adehar.ro/sites/default/files/Miert%20jojjek%20haza%20katalogus.pdf
– motivációs előadások és támogatási lehetőségek fiataloknak
A mára már rendhagyónak számító Itthon is van jövő fórum X-ik kiadása keretében motivációs előadásokat, támogatási és pályázati lehetőségek bemutatását követhették figyelemmel a fiatalok. A 2021. október 6-án, 11 órától megrendezésre kerülő fórum Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége és Hargita Megye Tanácsa szervezésében jött létre, melynek moderátora az ügynökség vezetője Cilip Árpád volt.
Minden fiatalnak szüksége van egy példaképre, ezért az esemény díszvendégeként Románia ezüstérmes, ifjúsági és sportminiszterét, Novák Károly Eduárdot kértük fel, hogy tartsa meg motivációs előadását, Miért ne add fel címmel. A miniszter kiemelten beszélt a sport fontosságáról, mint egy egészséges életvitel feltételéről és elmondta, hogy a fiataloknak jól meg kell határozzák céljaikat: azt kell eldönteniük, hogy mik is szeretnének lenni, sok kitörési lehetőség van, csak akarni kell. A kiváló sporteredményeket elérő politikus hangsúlyozta: inkább veszítsél bátran, mint ne csinálj semmit gyáván!
Legyünk partnerek, teremtsünk egy fiatalos, lendületes Hargita megyét! jelmondattal tartotta meg előadását, Borboly Csaba, Hargita Megye tanácsának elnöke és arra biztatta a jelenlévőket, hogy minél több területen, élethelyzetben próbálják ki magukat, hogy ezáltal a pályaválasztásuk tudatos legyen. Továbbá a megyeelnök felhívta a részvevők figyelmét, hogy keressék a lehetőségeket a helyi szervezeteknél, egyesületeknél.
Demeter Levente, főtanfelügyelő, Hargita Megye Tanfelügyelősége részéről beszélt a szakoktatás fontosságáról, valamint a Hargita Megyei Tanácsa és Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége sikeres együttműködése által kifejtett tevékenységekről, hiánypótló kiadványok biztosításáról. A közös munka eredményeként jelenhetett meg a Szakképzési lehetőségek Hargita megyében című kiadvány is, aminek célja, hogy a diákok, információt szerezhessenek: melyik tanintézményben milyen szakképesítést lehet szerezni, mik a főbb tantárgyak és jó példák bemutatása által megismerkedhessenek a szakmákkal, elhelyezkedési lehetőségekkel.
Hargita megyében 25 tanintézményben folyik szakoktatás, összesen 6361 diák számára. A szakoktatásban résztvevő diákok lehetnek az kisiskolás diákok számára a jó példák. Szakmájukat jól ismerő szakemberekre van szükség a megyében – emelte ki a főtanfelügyelő és hozzátette a pályaorientációt már V. osztálytól el kell kezdeni, hogy a diákok megismerjék a továbbtanulási, szakosodási lehetőségeiket.
Jánó Edit, Hargita Megyei Munkaerőelhelyező Ügynökség részéről beszédében kiemelte a legkeresettebb szakmák az asztalos és az elárusító. Sok munkahely van az áruszállítás, élelmiszeripar, építkezés és a szolgáltatások területeken. A járványhelyzetben nőtt az igény az egészségügyi szakemberek és a mérnökök iránt. A támogatási lehetőségek kapcsán elhangzott, hogy az a frissen végzett fiatal, aki az iskola elvégzése után munkába áll 1500 lejes támogatásban részesül, továbbá ha nem sikerül rögtön munkát találni és 60 nap alatt regisztrál a munkanélküli osztályon 250 lej munkanélküli támogatást igényelhet. Azon vállakozók, akik frissen végzett fiatalokat alkalmaznak, 2250 lejt igényelhetnek havonta, egy éven keresztül. Mobilitási juttatást azok a faiatlok igényelhetnek, akik több mint 50 km-re találnak munkát, ők maximum 900 lejig terjedő támogatást igényelhetnek.
Fancsali László, vállalkozó a Smart Energy Laboratory Kft részéről elmondta építőmérnöki tervezéssel és műszaki rajzolással foglalkoznak. Főként nyári periódusban szívesen fogadnak frissen végzett diákokat, akár fizetett szakmai gyakorlatra is.
Péter Sándor, aligazgató, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökség részéről saját tapasztalatait osztotta meg egy vállalkozás indítása, életben tartása kapcsán és kiemelte, hogy a fiatalok bátran fordulhatnak kérdéseikkel az ügynökséghez.
Az online esemény második felében aktuális pályázati lehetőségekről hallhattak a résztvevők Fancsali Kálmán, pályázatíró szakembertől, majd bemutatásra került két folyamatban lévő pályázat is: a Talent Magnet projektet Béres Tünde és az Ecool projektet Erőss Bea mutatta be.
Kiserdész program
Idén debütált Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete keretében a Kiserdész program, aminek keretében több mint 2000 fenyőcsemetét osztottak ki a diákoknak azzal a céllal, hogy egy évet neveljék és majd jövő év tavaszán kiültessék egy előre meghatározott erdőrészre.
Jövőt fiataljainknak itthon!
Hargita Megye Tanácsa és annak alintézményeként működő Hargita Megye Fejlesztési Ügynöksége kiemelten foglalkozik a fiatalok itthonmaradásával és a pályaválasztási segítségnyújtással, ezért esszéíró pályázatot hirdetett ,,Itthon vagy külföldön” címmel.
A kiírás célja az volt, hogy a személyes tapasztalatok mentén nyerjünk betekintést a székelyföldi lehetőségbe és a külföldi életkörülményekbe, valamint a munkavégzési folyamatokba. A beérkezett pályamunkák az itthoni élet mellett döntöttek egyöntetűen, amelyben nagy szerepet játszott a család, a honvágy és a nehéz külföldi megélhetési körülmények is. Többen arról számoltak be, hogy a megszerzett tapasztalataikat itthon szeretnék kamatoztatni majd.
Minden pályázat sajátos jelleggel bír, érzékletes arculatát bemutatva a külföldi és itthoni életvitelnek.
A pályázókat a mai nap folyamán díjaztuk a helyezések a következőképpen alakultak: 1. helyezett: Karácsony Sarolta, 2. helyezett: Fülöp Orsolya, 3. helyezett: Albert László
Az esszépályázat győztese Karácsony Sarolta számára nagy örömet jelentett, hogy a munkája sikert aratott, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is fontos számára az itthonlét és családja segítése.
Gratulálunk a díjazottaknak és minden résztvevőnek
“Karácsony Saroltának hívnak, 17 éves vagyok. …… Az én édesapám és édesanyám is itthon dolgozik. Édesanyám a háztartásban, édesapám meg erdőkitermeléssel dolgozik. Habár nem kapnak nagyon sok pénzt mi így is boldogak vagyunk. Ők mutatták meg nekem, hogy itthon is meg lehet élni. Sőt biztattak, hogy tanuljak tovább és, hogy ne menjek külföldre, hisz ha nagyon ügyes vagyok itthon is megélek, sőt talán nyugodtabban, mint más külföldön. Be kell látnom, hogy igazuk van. Lehet, hogy sokat kell tanulni meg küzdeni, hogy elérjük a célt, de hosszú és türelmes munkával mindent el lehet érni. Én kitartok a céljaim mellett és itthon maradok.” (részlet az Itthon vagy külföldön esszépályázat első helyezettjének, Karácsony Sarolta pályamunkájából)
“Több mint négy éve annak, hogy úgy döntöttem nyakamba veszem a nagyilágot és elhagyom az otthonomat. …. Megérkeztem egy idegen városba, idegen emberek közé. …. Sírva hívtam fel édeanyámat, aki szavak nélkül is tudta, hogy otthon szeretnék lenni. …. Mégsem bánom, hogy világot láttam. Tapasztaltam, láttam, éreztem, elestem és feláltam, de ami a legfontosabb, hogy ezáltal újraértékeltem az otthonomat, a családomat és a lehetőségeimet. Egy szó mint száz, ha akarunk valamit azt itthon is lehet. El kell fogadni, hogy vannak akadályok, nehézségek, s túl kell lépni rajtuk. Nem jobb külföldön sem, nem könnyebb és nem egyszerűbb. Most már tudom, hogy hol szeretnék élni, s esténként mosolyogva alszom el, mert tudom ott vagyok ahol lennem kell és ahol igazán jó élni.” (részlet az Itthon vagy külföldön esszépályázat második helyezettjének, Fülöp Orsolyának pályamunkájából)
“Azért tartottam fontosnak a hazajövetelt, mert időközben megszületett a nagyobbik lányom. A család gyarapodása nagyobb anyagi elvárásokkal járt. A gyermekem egészséges fejlődését nézve megvettem az első szarvasmarhát, majd ezt követően ahol már egy elfér, ott egy második is el fog férni elven, egészen 10 darab szarvasmarhára fejlesztettem az állatállományt. … Lévén, hogy Marosfő fontos turisztikai állomása Erdély turizmusának, így a falunak idegenforgalmi szolgáltatásokat is kell biztosítania. Az alapszolgáltatásokon kívül néhány vendégfogadó megkért, hogy a turistáinak mutassam be a sajtkészítés fortélyait. …. Egy adott idő után nem csak a helybéli szolgáltatók kerestek fel az esztena bemutatása miatt.” (részlet az Itthon vagy külföldön esszépályázat harmadik helyezettjének, Albert Lászlónak pályamunkájából)
