A digitalizáció lassan, de megállíthatatlanul terjed a munkahelyünkön és a magánéletünkben egyaránt. A különböző digitális eszközök és technológiák, így a mobileszközök, a dolgok internete, a közösségi média, az analitikai megoldások vagy a mesterséges intelligencia egyre inkább hatással vannak az egész világunkra.

A digitalizáció egy eszköz lehet az egyes folyamatok leegyszerűsítésére és átláthatóbbá tételére, illetve ezek nyomon követéséhez és a jövőbeli döntések megalapozásához. A digitalizálódás nem csak annyit jelent, hogy digitális eszközöket használunk, hanem egy gondolkodásmódbeli változást is feltételez: az új eszközökkel és az új eljárásokkal új eredményeket érhetünk el.

A magasabb fokú digitalizáció és a robotizáció vonzóbbá teheti többek között a mezőgazdaságot, az újszerű megoldások számos fiatalt vonzhatnak az ágazathoz. A mezőgazdaságban nagy értéknek számítanak az adatok, illetve ezek értékelése és elemzése, hiszen az ezek alapján meghozott döntések által javulhat a termelés mennyisége és minősége.

A digitalizáció és a robotizáció nem hagyja munka nélkül az embereket, sőt jobb fizetésért kényelmesebb munkahelyeket biztosít számukra. Ha belegondolunk, akkor például egy fejőrobotot is emberek építenek meg. Továbbá ezeket a szerkezeteket be kell üzemelni, karban kell tartani, ami szintén embert igényel. Ez nagyon időigényes és sok munkával jár, ráadásul valószínűleg nem minimálbért kapnak mindezért cserébe. A digitalizáció által a tevékenység csak átértékelődik, és a kétkezi fizikai erő helyett előtérbe kerül a tudás. Mi igazából ezt az irányt szeretnénk követni Hargita megyében, hogy az emberek kitaláljanak, karbantartsanak, programáljanak, elemezzenek és értékesítsenek a digitalizáció segítségével.

Hargita Megye Tanácsa felkarolta az oktatással kapcsolatos ügyeket, annak ellenére, hogy hatásköre korlátozott ezen a területen. 2020-ban állásfoglalást fogalmaztunk meg az EU felé az oktatás digitalizációjával kapcsolatosan, amelyet tanácsülésen elvi határozattal el is fogadtak. A járványhelyzet időszakában nyilvánvalóvá vált, hogy szükségszerű az Európai Bizottság Digitális oktatási cselekvési tervének frissítése a tagállamok megsegítésére, illetve Hargita megye digitális oktatással kapcsolatos cselekvési tervének elkészítése. Ezért szakemberek és a tanfelügyelőség bevonásával létrehoztunk egy megyei szintű munkacsoportot, amelynek célja a digitális oktatás alapjainak megteremtése és fejlesztése a megye oktatási intézményeiben. Az EU döntéshozói testületeit és döntéshozóit arra kértük, hogy prioritásként kezeljék egyes térségek által tapasztalt kihívásokat, amellyel a digitális oktatásra való átállás terén szembesülnek. A digitális szakadék eltörlése és a szükséges IT infrastruktúra hiányának kárpótlása érdekében pedig vegyenek figyelembe minden helyi, regionális kontextust az európai programok és pénzügyi finanszírozási eszközök kidolgozásában.

A Régiók Európai Bizottsága tagságom keretében 2021-ben jelentést tettem A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program címmel, amely egy szakmai javaslatot jelent az EU szabályozások és jövőbeni kiírások hatékonyabbá tétele szempontjából. A dokumentumban kiemelt szerepet kap a digitális készségfejlesztés fontossága, hiszen az oktatás és képzés gyorsan digitalizálódó világában az oktatóknak és a tanulóknak új, IT-alapú és operatív jellegű készségekre, egyszersmind a digitális, média- és információs műveltséggel kapcsolatos viselkedésbeli készségekre is szükségük van.

A világjárvány és utóélete, a zöld megállapodás és a digitalizáció most az európai gazdaság változásának fő mozgatórugója. Minden olyan változás üdvözlendő, amely célzott eredményeket hoz a környezet és az európai gazdasági fejlődés jövője szempontjából. Ahhoz, hogy reziliensebbek lehessenek, a munkavállalóknak el kell tudniuk sajátítani azokat az új készségeket, amelyekre a feltörekvő és növekvő ágazatok által generált zöld és digitális növekedés új korszakában lesz szükség. Ezzel pedig kezelni lehet a munkaerőhiányt is.

A technikai készségek mellett sok területen egyre nagyobb szerepet kapnak a szociális készségek is, mint például a megfelelő kommunikáció, az alkalmazkodóképesség, az analitikus gondolkodás, a kezdeményezőkészség, az empátia, illetve az együttműködéshez és a csapatmunkához való kompetenciák. Bízom benne, hogy a készségek európai éve (2023) lendületet fog adni arra, hogy többé már ne az legyen a prioritás Hargita megyében, hogy minimálbéren dolgoztassuk az embereket, hanem mindinkább odafigyelünk a képzési és az átképzési lehetőségekre. Egy egyszerű ember is könnyedén megtanulhat bizonyos technológiai folyamatokat, hiszen nem szívműtét egy berendezés működtetése, vagy akár kitartással elsajátíthat különböző szociális készségeket.

Fontos, hogy mindannyian nyitottak legyünk az újdonságok iránt: ne féljünk új dolgokba belevágni és új dolgokat tanulni, hiszen csak így sikerülhet a világgal lépést tartani!

Forrás: Borboly Csaba, Netnaplóm – https://www.borbolycsaba.ro/a-digitalizacio-es-a-robotizacio-nem-csokkenti-a-munkaerot/